𝐒𝐨 𝐅𝐚𝐫 𝐀𝐰𝐚𝐲 || 𝐉𝐢𝐤𝐨𝐨𝐤

'𝑫𝒓𝒆𝒂𝒎, 𝒚𝒐𝒖 𝒘𝒊𝒍𝒍 𝒇𝒖𝒍𝒍𝒚 𝒃𝒍𝒐𝒐𝒎 𝒂𝒇𝒕𝒆𝒓 𝒂𝒍𝒍 𝒕𝒉𝒆 𝒉𝒂𝒓𝒅𝒔𝒉𝒊𝒑𝒔.'

𝗕𝗼𝗿𝗶́𝘁𝗼́𝘁 𝗸𝗲́𝘀𝘇𝗶́𝘁𝗲𝘁𝘁𝗲: @𝗕𝗼𝟯𝗿𝟮𝘆

"- Hogy voltál képes erre? - anyám testőre teljesen kikelt magából, míg ő némán bámult rám. - Ezek az emberek befogadtak és ételt adtak neked! -

- Hálás vagyok. - a fekete hajú nőt bámultan. - Amiért a legjobb iskolába járhattam, azért, hogy mindenből a legjobbat kaptam. De legfőképpen a szeretetért, amit nekem áldoztatok. - alsó ajka megremegett és kezével megtörölte állán végig gördülő könnycseppet.

- Szereted őt? -

- Mindennél jobban. - Jimin az autóban ült idegesen bámulva minket. Arca jobb oldalán még mindig látszódott a zúzódás. - Anya... -

- Vigyázz rá! Megpróbálok beszélni apáddal. - kezembe nyomott két repülő jegyet, ami Dél-Koreába szólt és egy köteg pénzt. - Szeretlek. - adott egy puszit homlokomra.

- Én is szeretlek! - karoltam át futólag majd a kocsihoz rohantam volna, de valaki elkapta karomat. Vissza fordulva vettem volna szemügyre, de erős ütést kaptam államra. A világ sötét lett, fülem zúgott és anyámat hallottam vitázni valakivel.

Homályos volt tekintettem csak annyit láttam ahogyan Jimin fejemet ölébe teszi és arcán könnyek folynak le.

Anyám testőrének a kezében egy fegyver volt és anyára tartotta azt. Ordítani akartam, megmozdulni, de egyikre sem voltam képes.

Egy pillanatra fekete pontokat láttam és a világ is bukfenceket vetett ezért kénytelen voltam lecsukni a szememet.

A fegyver eldörrent én pedig zokogva szorítottam össze szemeimet.

Képtelen vagyok megnézni anyám élettelen testét. Aki mindig óvott és teljes szívéből szeretett.

Most holtan fekszik egy sötét utca betonján az én hibámból..."