Elrabolt éveink

Hét évet már elraboltál tőlünk, többet nem engedek...

Ana életében nagy szerepe van a hetes számnak. A megismerkedésüket követő hetedik hónapban, amikor már nem lebegett a szeme előtt a rózsaszín köd, tudta, hogy Alessandro minden hibája ellenére fontos szerepet fog betölteni a hátralévő életében. Szerelmes volt.
Hét évvel később, mikor kimondta a boldogító igent az oltár előtt, azt hitte, hogy rajtuk a babona se fog ki... de a Sors közbe szólt és pontosan az első találkozásuk hetedik évfordulóján megérkezett az özönvíz, mely hirtelen ragadta ki a védelmező ölelésből.

Egy De la Vegának senki sem mond nemet, ezt jegyezd meg édes...

Alejandro Monterrey leggazdagabb és legbefolyásosabb családja örököseként hozzászokott, hogy mindent megkap és soha senki nem mond neki nemet vagy ellent. Az első önálló, államokbeli üzletkötés miatt érkezett El Pasóba, aminek sikerességét ünnepelve pillantja meg a gyönyörű nőt, akit rögtön a magáénak akar tudni. Legalább egy éjszakára akarta.

Ha ismernéd a múltam, önszántadból menekülnél nagyon gyorsan haza...

Ana anélkül utasítja vissza az ismeretlen meghívását, hogy akár egy pillantást vetne rá. Hidegen hagyja a fiatal férfi közeledése, akinek makacsságát alábecsülve, megismétli önmagát a hét évvel korábban történtek. Csakhogy azzal az idegen se számol, hogy a vonzó külső nem azt a törékeny nőt takarja, akire számított, ami végül a vesztét okozza.