waiting for the sunrise

- Tudod, sohasem értettem, hogy az emberek mit szeretnek annyira a napfelkeltében. Azt meg végképp nem, hogy mi benne a gyönyörű. De most, ahogy itt ülünk , rájöttem, hogy nem a Nap teszi ennyire különlegessé ezeket a pillanatokat, hanem a személy, akivel átéled - mondta és mielőtt a szememet rávezethettem volna lehajtott a fejét, majd megvakarta a tarkóját. Zavarban volt, ez nyilvánvaló. - Tudom, hogy hallottál rólam egy-két dolgot, de had bizonyítsam be, hogy léteznek még érzéseim. Had legyek én az oka, annak, hogy várd, hogy felkeljen a Nap.

Csak bámultam a zöld íriszeibe és tényleg azt kívántam, hogy a Nap álljon meg azon a szinten, ahol most volt és ragadjunk ebben a varázslatos momentumban.