𝐇𝐀𝐉𝐍𝐀𝐋𝐈 𝐉𝐀́𝐑𝐀𝐓 *ೃ༄

Roxána csak a vonatra várt a hajnali órákban, hogy végre hazautazhasson egy fárasztó nyári nap után, amit a fővárosban töltött el. Arra azonban egy percig sem számított, hogy mindeközben szemtanúja lesz a peronnal szemben álló kisbolt kirablásának.
Ha ez még nem lenne elég, az elkövető a bűntény sikeres végrehajtása után kiszúrta a sínek túloldalán várakozó lányt, aki teljesen letaglózott az eseményektől. A fekete csuklyás alak azonban nem tétlenkedett és átrohant a barna hajúhoz, majd erőfölényét kihasználva megfenyegette, hogy még véletlenül se merészeljen a rendőrséghez fordulni.
Roxi sokkos állapotban szállt fel a pár perccel később megérkező vonatra és a vele történtek hetekig nem hagyták nyugodni. Ahhoz azonban továbbra is túl rémült volt, hogy bárkinek szóljon, így inkább - az ismeretlen rabló fenyegetését betartva - egyedül próbálta megemészteni a dolgokat.

A felejtés jól haladt, egészen a lány utolsó gimnáziumi évének első tanítási napjáig, amikor az osztályfőnök egy új diákot készült bemutatni. Roxánát nem különösebben izgatta a hír, amíg meg nem hallotta az újonc srác hangját. Mély orgánumát azonnal felismerte és újra lejátszódtak benne a hetekkel előtte átélt traumatikus történések. De a megvilágosodás nem csak az ő részéről történt meg, a fiú is hamar felismerte Roxi mély, sötétbarna szempárját.

Így kezdődött el Kántor Roxána és Laskay Konrád története. De hogyan tovább?

A történet alapötletének teljes joga @sashasurnyi-t illeti!