Fáradt lélekkel cipelem a napot, Cipőm elkopott. Nedves szemekkel mosolyog a szám, Eltűnt a házam. Késsel üdvözöl a barát, Ki szeret és bánt. Fáradt lélekkel cipelem a napot, Cipőm elkopott. Szív alakú levél, benne szomorú az írás, Vagy egy újabb kihívás? Ki tűzött céllal lépek hátra egyet, Talán cseréljek cipőt, Vagy mondjak nemet az egésznek?