Fehér pont a fekete vásznon

"Beléptem a kétemeletes ház ajtaján.
Az ócska dohos fotel karfájára már oda volt készítve a ruhám, amiben látni akart.
Ledobtam a táskám a Földre és egyből odasétáltam.
Egy hajgumi és egy mustársárga alapon apró fehér virágmintás kis egyberuha volt oda téve.
Levettem az utcai ruhám, majd felvettem a kihelyezett göncöt.
Hosszú barna hajamat hátrafontam.
Elindultam a szoba felé.
Már pontosan tudtam merre kell menni.
A ruha felső részén mély, téglalap alakú kivágás volt, szinte semmit nem takart, de alul sem volt másabb a helyzet, a fenekem fele is kilátszott belőle.
Tudom, hogy "M" ezt imádja.
Megálltam a szoba ajtaja előtt.
A ház többit részéhez képest ez a szoba nagyon egyszerű.
Minden hófehér odabent, falak, a padló a mennyezet és az a pár bútordarab is, ami bent lapul.
Koppantottam kettőt a sötétbarna tölgyfa ajtón, Ő odabentről koppantott egyet.
Ez azt jelenti mehetek.
Beléptem a hófehér szobába, a meztelen talpam alatt a hófehér járólap kellemesen hűvös volt.
A szoba közepén elhelyezkedő szintén fehér bőr fotelben megláttam Őt, anyaszült meztelenül.
Mindig így vár rám.
Nem volt egy Don Juan, sőt mások számára rémisztő lehet, de én pont ezért vonzódtam annyira hozzá.
Éjfekete haja az álláig ért.
Egész arcán hófehér festék volt, szemei erős feketére sminkelve, húsos ajkain bordó rúzs ült.
Belenéztem a szemébe.
Imádtam a szemét.
A bal szeme szinte teljesen fehér, csak egy kis fekete körvonal és pupilla látszik benne,félelmetesen jeges tekintetet kölcsönöz neki.
Viszont a jobb szeme, gyönyörű világosbarna, amin keresztül lelátsz a csodálatos lelkébe.
Felállt a fotelből és hozzám lépett, sovány alkatán kirajzolódott a bordája.
Jobb kezével megsimította az arcomat, majd lejjebb húzta a ruha kivágását, amiből egyből kibuggyant a mellem.
Két kezébe vette őket majd ráhajolt és csókolgatni,