- Sergio, dolgozom! Én sem akadályozlak a munkádban...
- A reggeli megmozdulásod igazán akadályozott minden nemű gondolkodásban.
- Igen?! Na és miért? - játszom az értetlent.
- Mert szar felizgulva edzésre menni, azért. - vágja rá kertelés nélkül. Nem tudom, miért lepődök meg ezen, hiszem Sese sosem a szégyenlős ismerőseim táborát erősítette.
A történetben természetesen főszerepet kap a foci, jobban mondva inkább a focisták, így nem csoda, ha a Real Madrid, az általam leginkább kedvelt csapat előkelő megemlítésben részesül. Ezzel kapcsolatban lenne még egy megemlíteni valóm... Tisztában vagyok a dátumokkal, az átigazolásokkal, de van egy-két személy akiktől képtelen vagyok megszakadni, így hát az én történetemben ismét Blanco-k lesznek, sajnos csak itt...
Azoknak, akik kevésbé rajonganak a futballért, vagy netán csak a Madrid nem a szívük csücske, megsúgom, hogy tervezek beleszőni a történetbe más ismert személyeket is, egy pillanatig sem kell aggódni, remélem mindenki megleli majd a kedvencét, ahogyan én is!
Hamarosan elkészülök a prológussal, amit még a mai napon feltöltök a blogra, addig is küldök ezer, meg ezer puszit,
Elena x
Az életem sohasem volt egyszerű, még kevésbé boldog.
Nem volt átlagos gyerekkorom, sőt gyerekkorom sem.
Születésem napjától kezdve abban nevelkedtem, hogy nem vagyok méltó az életre, csak mert lány vagyok. Hamar gyűlölt személy lettem.
Mikor felcsillant egy halovány remény az örömre, mindig jött az apám és emlékeztett arra mért is nem jár nekem.
Így éltem, napról napra, évről évre, bántásról bántásra.
Míg egy nap hihetetlen dolog történt velem. A leghihetetlenebb. Csodának nevezm, pedig egyáltalán nem hiszek benne.
Ha nem velem történt volna meg esküszöm senkinek sem hinném el.
Életem azon pontján, mikor úgy éreztem már minden mindegy és jöjjön aminek jönnie kell, hirtelen egy nemvárt dolog történt. A csoda utolért és egy másik életbe csöppentem. Szó szerint.
𝐀 𝐭ö𝐫𝐭é𝐧𝐞𝐭 𝐭𝐚𝐫𝐭𝐚𝐥𝐦𝐚𝐳𝐡𝐚𝐭 🔞 𝐣𝐞𝐥𝐞𝐧𝐞𝐭𝐞𝐤𝐞𝐭 é𝐬 𝐭𝐫á𝐠á𝐫 𝐬𝐳𝐚𝐯𝐚𝐤𝐚𝐭, ú𝐠𝐲𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐜𝐬𝐚𝐤 𝐬𝐚𝐣á𝐭 𝐟𝐞𝐥𝐞𝐥ő𝐬𝐬é𝐠𝐫𝐞 𝐨𝐥𝐯𝐚𝐬𝐝!☝🏻