Kedves NyĂĄjas OlvasĂł, A tĂĄrsasĂĄg mindig is kivĂĄlĂł kertĂ©sz volt. A kellemetlen igazsĂĄgokat gondosan kigyomlĂĄlta. A botrĂĄnyokat virĂĄgokkal takarta el. A titkokat pedig olyan mĂ©lyre temette, hogy idĆvel mĂ©g sajĂĄt maga is elhitte: sosem lĂ©teztek. Milyen veszĂ©lyes szokĂĄs. Hiszen nincs olyan gyökĂ©r, amely örökkĂ© a föld alatt maradna. ElĂ©g egyetlen repedĂ©s. Egyetlen nĂ©v. Egyetlen rosszkor feltett kĂ©rdĂ©s. Ăs a mĂșlt Ășjra virĂĄgba borul. MondjĂĄk, a szezon legfontosabb esemĂ©nye az lesz, ki nyeri el ĆfelsĂ©ge figyelmĂ©t. BĂĄjos feltĂ©telezĂ©s. Ăn azonban mindig is Ășgy vĂ©ltem, hogy a legizgalmasabb jĂĄtszmĂĄkat nem a bĂĄltermek közepĂ©n, hanem a csukott ajtĂłk mögött jĂĄtsszĂĄk. Ahol egy mosoly lehet fenyegetĂ©s, egy tĂĄnc lehet alku. Egy szerelem pedig... ĂtĂ©let. Mert mit sem Ă©r a szĂv, ha a mĂșlt mĂĄr rĂ©gen döntött helyette. Ăs mit sem Ă©r a kötelessĂ©g, ha egyszer szembetalĂĄlja magĂĄt a vĂĄggyal. Vannak nevek, amelyeket nem azĂ©rt Ćriz a törtĂ©nelem, mert biztonsĂĄgban akarja tartani Ćket. Hanem mert fĂ©l tĆlĂŒk. Egy biztos... Mire ez a szezon vĂ©get Ă©r, London mĂĄr nem ugyanaz a vĂĄros lesz. Ăs attĂłl tartok, kedves olvasĂł... Ăn sem.
WiÄcej szczegĂłĆĂłw