Üdv neked, kedves idegen!
Hosszú évek után úgy döntöttem, csokorba szedem és megosztom az erre tévedőkkel a saját, írással kapcsolatos tapasztalataimat. Nem vagyok profi író, ezt leszögezném rögtön az elején, de azt bizton állítom, hogy a magyar nyelvben, ha az igekötő az ige előtt van, és nincs közötte más szó, bizony egybe írjuk. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a Wattpaden böngészve úgy éreztem sokan igénylik és sokakra ráfér a segítség. Van, aki azért ír, mert ezt súgja az ösztöne, egy hobbinak gondolja, aki igazából csak papírra veti az ötleteit, nem törődve a szabályokkal. Van, aki pedig tudatosan kezdi építeni a történetét, kitérve a részletekre, utánajár dolgoknak és veszi a fáradtságot, hogy megnézze milyen "jé" van a "muszáj" végén.
Akármilyen céllal is írsz, azért vagy itt, mert jobbá akarod tenni a művedet. Én pedig ebben szeretnék segítő kezet nyújtani.
Van egy történetem, amin évek óta dolgozom. Kisebb nagyobb megszakítássokkal lassan a végére érek, így ezen keresztül szeretném megosztani veletek a saját tapasztalataimat, milyen hibákba szaladtam bele arccal, és miként sikerült felülkerekednem rajtuk. Nem ígérem, hogy tökéletes leszel mire a végére érsz, mert egyrészt a tanulásnak sosincs végre, másrészt tökéletes sincs, de remélhetőleg, mikor rányomsz a közzététel gombra egy jobb érzés tölt majd el.
Ha mindeközben fellángol benned a vágy, hogy elmondjam a véleményem az írásodról, küldj füstjeleket, postagalambot, futárt, vagy egyszerűen írj privát üzenetet és szívesen górcső alá veszem. A véleményem könyörtelenül őszinte lesz, de igyekszem úgy válaszolni, hogy motivációként hasson rád.
Csapjunk is bele!