nincs hová menekülnöm

- még soha sem dobogott ennyire a szívem. - kezeimet még erősebben kezdte el szorítani. - amikor nem vagyok veled hiányzik ez az érzés, de amikor veled vagyok olyan mintha ki akarna szakadni a helyéről. - nem tudtam, hogy mit mondjak így csak csöndben figyeltem őt. - te is ezt érzed?

nem értettem miről beszél mert amikor vele voltam csak azért dobogott hevesen a szívem mert tartottam tőle. összeszedtem gondolataimat, majd szemeibe nézve határozottan azt mondtam:

- nem.

egy ideig lefagyva engem nézett, majd egy hirtelen mozdulattal testemet a falnak lökte, kezeimet pedig sajátjaival a fejem fölött lefogta.

- és most? - kérdezte lassan elmosolyodva.

szívem tényleg majd ki ugrott helyéről, de nem azért mert tetszett volna, hanem mert megijedtem.

- most ugyanazt érzed? - kérdezte még idegesebben.

nem voltam képes megszólalni, de hevesen bólogatni kezdtem, hogy igen.

- és most? - egyre közelebb kezdett el arcomhoz hajolni, miközben szemeivel ajkaimat nézte.

- igen. - mondtam megijedve miközben szándékosan lehajtottam fejemet így megakadályozva őt a következő lépésétől.

☆

© A könyvet szerzői jog védi. A regény bármiféle felhasználása, illetve átírása illegális, jogot sértő cselekmény. (hivatkozás: 1999. évi LXXVI. törvény 16. § (1) bekezdése)

© Minden jog fenntartva

☆

12 fejezetből 8 fejezet van kész, de mint karácsonyi csoda gondoltam kiteszem ☃️