Egy fiú, ki évtizedekre eltűnik, majd egyszer csak felbukkan a semmiből, s kénytelen folytatni régi életét.
Egy lány, kit mindenki csupán tárgyként kezelt, s a múltja teszi szörnyeteggé.
Különös, hogy egy lány menyire meg tudja változtatni egy fiú érzelmeit. És mennyi felelőséggel jár, ha már nem csak egyedül vagy. De egyszer minden jónak vége szakad, és egy szempillantás alatt minden rosszra fordul...
„Majd Hope fejét visszahajtotta párnájára, ismét lehunyta szemét, közben azon töprengett, mit a naplókban olvasott, melyek csupán értéktelen információk halmaza volt, s Fiveon, vajon mindenkivel kedves, vagy csak őt részesíti ebben? - Figyelj, tudom, hogy nem szívesen beszélsz erről, de elmondanád, hogy mit csináltál a Bizottságnál?
- Bérgyilkos voltam. - A fiú csak sóhajtott egyet, ám úgy érezte, hogy Hopenak is joga van megtudni az igazat, a teljes igazat, melyet még testvéreivel sem osztott meg. - Lehetőséget láttak az időutazó képességemben. Mikro időugrásokkal szemmel követhetetlen gyorsasággal tudtam mozogni. Tökéletes eszközzé alakítottak az időkontinuum helyreállításához. Ők korrekciónak nevezték. Akkor voltam igazán embertelen. Én voltam a legjobb. Egyedi voltam. A vér úgy folyt át az ujjaim közt, mint a homok a homokórában. A sikereimnek köszönhetően felfigyeltek rám. Elkezdtek felkészíteni valami nagy dologra. Egyes személyeket kezdtem el korrigálni. Fontos személyeket. Teljesen hidegen hagyott az a rengeteg gyilkosság. Így kutatni kezdtem... Összekapcsolták a génjeimet a történelem leghírhedtebb gyilkosaiéval. A lázadásommal azonban nem számoltak... Sosem élveztem igazán. Mármint jól végeztem a munkám és erre büszke is voltam, de... Nem vagyok szörnyeteg!"
16+ figyelmeztetés: felnőtt tartalom, erőszak, trágár beszéd!Todos los derechos reservados