Az Edző /Bakugou x Reader/

"Néztem, mást nem tudtam. Nem hittem volna, hogy pont belé, ennyi év után is. Most, ahogy a karjaiban tart, várva a tökéletes alkalmat arra, hogy az ajkait, azokat a finom párnácskáit az enyémre tapassza.

-Miért is szakítottunk?-Kérdi elgondolkodva.

-Hát fiatalon elég f@szfej voltál. Még néha most is.

-Te sem voltál éppen egy okoska.

-Na meg a f@szt! Dehogynem! Én voltam a legokosabb, de te akkor se figyeltél az akkori „barátnődre".

-Dehogynem, csak dolgom volt...

-A nap minden percében? Vagy inkább azzal foglalkoztál, hogy Dekut legyőzd?

-Kussolj inkább, és add át magad az érzésnek. - Látszott, hogy elege volt a felesleges szófecsérlésből.

Közelebb hajolt, és megcsókolt. Először lágyan, puhán, óvatosan. Utána megunta a finomkodást, ajkai az enyémet követelte. A nyelve bejutást kérvényezett a számba, én meg nyögve engedtem neki, és ahogy mondta, átadtam magam az érzésnek.