༺
꧁༺ ✞♡ ༻꧂
❝-Hiszen vérzik! - rettentem vissza, mikor megláttam, amint a lefelé tartott fehér rózsán végigcsorog a vörös, hemoglobinnal telített folyadék.
-Igazán? - kérdezte felemelve kézfejét, amely továbbra is görcsösen a tüskés rózsát markolászta. - Igazán - nevetett.
Erre volt szükségem. A nevetésére, a jelenlétére. És Isten tudtam, mert ha nem lett volna tisztában vele, nem küldött volna vissza erre a helyre.❞
꧁༺♚⌕༻꧂
❝Minden tekintetben legyőzöttnek éreztem magam. Semmim sem maradt, amivel visszavághattam volna. Nem volt fegyverem, sem pajzsom, nem volt menedékhelyem, erős váram, ahová menekülhettem volna.
René de Fontaine méregetett pár pillanatig, ezt követően közelebb hajolt, mire ösztönösen is behunytam szememet, elfordítottam fejemet, arcom elé emeltem kezemet. Közelebb hajolt, majd ellökte magát a faltól, ezzel kiszabadítva engem is kalitkámból, börtönömből. Kinyitottam szememet, karjaimat természetes állapotukba helyeztem vissza.
-A mihamarabbi viszont látásra, Rose Moticelli - tűnt el a fal mögött. ❞
༻
Jéghideg.. a szó, amiről legelőször egy hideg hely, egy jégkocka, vagy éppen a frissen hullott hó jut eszünkbe.. Mégis, Etter Dorotinak ez a szó önmagát szimbolizálja. Mivel jéghideggé vált. A múltja, a rengeteg bántott szó amit kapott, a legjobb barátja elvesztése, az összetört szíve.. olyanná tette, amilyen sosem akart lenni. Elhagyott, hideg, visszahúzódó, összetört. Jéghideg.
A lány egy eldugott kis helyre kényszerül, Angliába. Mindenkit hátra hagyva, az apjához költözik a titkokat rejtő városkába, azzal a céllal hogy új életet kezd, azt gondolva, végleg elmenekülhet a problémái elől. De arra sosem számított, hogy miután átlépi a városhatár "küszöbét", azonnal felfordul az eddig is feje tetejére állt élete.
Logan pedig megmutatja neki, hogyan lesz a Jéghidegből egyszer majd Tűzforró.
Gyilkosság.
Halál.
Szerelem.
Barátság.
Rejtély.
Legjobb helyezés eddig:
#1 Halál
#1 Remény