A fiú a buszon (szünetel)

"Rémülten túrtam a hajamba, és azon tűnődtem, mit csináljak. Ha lemegyek hozzá, anyu kinyír, és harmincéves koromig nem tágítok mellőle, viszont ha nem megyek, megbántom Markot, aki már ki tudja, mióta áll ott, miközben rám vár (jesszusom, RÁM VÁR???). De hogyha csak öt percre megyek le, és anyu végig lát, akkor... nem, az nem lenne túl fesztelen beszélgetés, hogyha az anyám végig minket bámul az ablakból. Akkor... mondjuk titokban? Esélyem sincs. De ha mégis..."

Mit csináljon az ember lánya, ha az édesanyja annyira félti, hogy nem engedi el iskolába, ezért magántanulóként kell tengetnie a mindennapjait?

Grace szereti a flamingókat és a retro cuccokat. A mindennapjait unalmasan tölti, olvasgat, rajzol, zenél, és a gimiről álmodozik, ahová anyukája nem engedi el. Sokszor nézi az ablakán át a buszmegállót, ahova csak egyóránként jön busz, szereti nézni a boldog, boldogtalan embereket, akik egyedül járnak el mindenhova, míg nála az csoda, ha az anyja leengedi a boltba. Egyszer, mikor megpillant a buszon egy furcsa fiút, a napjai megváltoznak. Nagyrészt jó irányba.