"Ha egyszer majd összeülünk, és megkérded
én majd elmesélem
Lesz egy szar sztorim,
hogy végig maradandót akartam,
de maradt a pantomim."
Kedves olvasók!
Ebben a "kötetben" a verseimet olvashatjátok. Hogy miért is osztom meg veletek? Talán leginkább magam miatt, mert úgy érzem, valamilyen visszajelzésre lenne szükségem, hogy megerősítést nyerjek, van-e értelme annak, amit csinálok, és természetesen annak reményében, hogy talán valahol magatokra ismertek ezekben a kis írásokban, és ha csak egy gondolatomnak, egy soromnak sikerül megragadnia valakinek a fejében, már akkor megérte.
Ezek a kis irományok gyenge kivetülései annak, amilyen érzések keringenek bennem esetenként, és gyenge próbálkozásai annak, hogy könnyítsek a lelkemen, és megpróbáljam kiírni magamból a gondolataimat, érzéseimet.
Esetenként előfordulhat, hogy egy-egy sor más műre, más által megfogalmazott gondolatokra utal vissza, de ha ez előfordul, azt nem tudatosan teszem, mivel nagyon sokat olvasok, és előfordulhat, hogy valahonnan a semmiből egy korábban olvasott gondolat felbukkan, de soha nem direkt emelek ki direkt sorokat vagy gondolatokat.
Így hát bármilyen esetleges ütközést, hasonlóságot nézzetek el nekem, mivel az a véletlen műve.
Ha véletlen ráakadsz erre a kis gyűjteményre, akkor kellemes időtöltést kívánok, és jó szórakozást hozzá!