Gyönyörű hatalmas fák vették körül, már-már akkorák voltak hogy nem látott el a tetejéig, a friss nyirkos levegő piros pozsgássá tette gyöngéd arcát. Semmi nem érdekelte csak a környezet, a ködben úszó fák, a hideg levegő ami körül ölelte a testét. Csak meg akart szűnni, azt akarta hogy láthatatlan legyen és csak egy kis kunyhóban éljen egyedül az erdő kellős közepén messze az emberektől. Az emberek számára maguk a démonok voltak, ennek következtében megszökött onnan és hogy a szökés folyamán inkább azt kívánja bár meghalna, na de meddig fogja ezt gondolni? KTH x JJK
1 part