Minden olyan lánynak aki a múltban akar ragadni❤️‍🩹 24 augusztusában elkezdtem verset írni, először nem tudtam mit kezdeni vele, csak írtam magamnak, viszont a világnak meg szeretném mutatni, titkon ahhoz a fiúhoz eljutatni aki ezt mind kihozta abból a fiatal kicsi lányból aki csak szeretni akart és szeretve lenni..🤍

A gondolataim. Nem is régen az életem egyik legmeghatározóbb eseménye zajlott le. Mind testileg és lelkileg összezuhantam. Hogy ne menjek teljesen tönkre, a kezembe vettem egy noteszt, amibe a gondolataimat írom le. Nyersen, nem gondolkodva, azt vetem papírra, amit a szívem súg. Akárhol vagyok, ha ki akarom adni magamból a szenvedésem, gondolataim, azt mind leírom a pillanat hevében. Ezt azoknak ajánlom, akik hasonlóan éreznek, akik elvesztettek egy szeményt, aki a világot jelentette számukra. Az én esetemben remélhetőleg pár hónap múlva megint visszatalálok a kedvesemhez, de a belső vívódásaimat nem tudom magamban tartani. Nem is szabad. Köszönöm, ha elolvasod. Vigyázz magadra! Erősen kétlem, hogy valaha ezt olvasni fogja. Vagy hogy valaha is a kezébe nyomnám a kis noteszemet, amibe megszületnek ezek az "el nem küldött és mondott üzenetek". Egy kis háttér. Gergő személye a világot jelentette számomra. Nem régen megállapodtunk, hogy a szerelmünket félre kell tenni a saját érdekünkben, hogy mind a ketten a legjobbat hozzuk ki magunkból, külön egymástól. De ha valaki valaha is volt szerelmes az megérti, hogy 3 év kapcsolat után ez nem megy egyről a kettőre.

"A bdsm nem romantika, hanem kőkemény erotika" -M Borítóért ismét köszönet @ICE76Master.

Újabb szárnypróbálgatások, újabb versciklus. Mivel úgy gondolom, elég erős a kontraszt, ezért ezek a versek már megérdemelnek egy újabb fejezetet. A Piknik a Perseidák alatt c. vers I. helyezést ért el a Korzó Valentin-napi versíró pályázatán.

A gondolataim versnek csúfolt sorokba gyűjtve. Mert félek úgy halok meg, hogy nem volt időm megosztani azt, ami a fejembe rekedt.

Pt.4: vízió

Amikor azt érezzük, hogy a szivunkben és ereinkben, már vér helyett, csak a tinta az ami csordogál. Gondolatok és életem pillanatai összefoglalva.

kis verseim melyeknek ihletei a kötődés

Mostanában ez foglalkoztat, már ha az írásról van szó, nem fóbia nem mánia. Egy érzés ami megfogalmazhatatlan. Sokan nem beszélnek róla, nem mernek, vagy mert valamilyen szinten közel áll hozzájuk. Nem vágyom semmire ezzel kapcsolatban, elismerés, éjenzés, tapsvihar. Ez nem színház, ez én vagyok, ezek a gondolataim, az érzéseim. Valamiért úgy érzem segítség lehet valakinek a nagyvilágban, hogy nincs is olyan egyedül. Megmagyarázhatatlan. Versek, szösszenetek, neked - tőlem. Leírom, akkoris ha félem. Néha könnyű a halál, van hogy utána is fáj. Erről beszélnék neked, más és más megfogalmazásban, ha maradsz megismersz, és közben magadat is.

ez itt egy este december harmincegy ez itt tizenkét óra egyre homályosabb ez itt egy keresés az elveszett lélek és lehányt melltartó után ez itt a piám a kezedben amit bazdmeg most visszaveszek