A szerelem utáni életről

Csak a zene maradt meg nekem.
Néha már azt is csak zajnak érzem.
Hallom a hegedűm húrjainak sírását, de még az sem adja vissza lelekem fájdalmát.

America Singer elveszítette élete szerelmét, a saját hibájából, most pedig megpróbálja újra építeni az életét a romokból.

A karrierjére koncentrálna, de mégis hogyan tegye, ha mindenről Maxon jut az eszébe? A süteményekről, a nevetésről, a politikáról a televízióban, és legfőképp az esőről.

A Zenekonzervatóriumba sem bástyázhatja be magát örökre, hogy csak a kottáinak éljen.

És mi járhat a csöndes, zárkózott karmester fejében?

Megtudod, ha belepillantasz!

A történetem egy Párválasztó fanfiction, de úgy próbálom majd írni, hogy mindenki számára érthető legyen.

Spoilereket tartalmaz az első három Párválasztó könyvből!!! Minden jog Kierra Cass-t illeti.

Az én variációmban minden megtörtént, ami az első három Párválasztó történetben, csak a végkifejlet lett más: Mi történt volna, ha verseny utolsó napján nem támadnak a lázadók? Ha Maxon túl makacs maradt volna, és Krisst veszi feleségül Amerika helyett? Celeste így élhet, az ország azonban nem kapja meg azt a királynőt, akire talán valóban szüksége lenne, két szerelmes szív árván marad... Vagy a világ szempontjából is, és a hercegnek is mindegy, hogy ki áll mellette, és végül minden jól alakul így is, mint a mesében?
Hisz a királyné így is kedves és bölcs, az udvar mosolyog, a nép boldog. Csak egy lány áll a porond szélén, akinek csak a megsebzett szíve marad. És a nem minden napi tehetsége.

A címet pedig Cher inspirálta.