London, 1881. Viktória királynő uralkodásának ideje, s ezzel egyben, a Brit Királyság történelmének gazdasági, politikai és kulturális tetőpontja - a Hosszú Béke ideje, ahogyan azt emlegetni szokás. Nyugalom honol a világban, s abban a hatalmas országban, melyben sosem nyugszik le a nap: mégis, valami ezt képes megzavarni.
Káosz.
Félelem.
Vikomtok, bárók, grófok és őrgrófok titokzatos halála lengi be a friss nyárra ébredő London hangulatát. Egy névtelen bűnös, aki úgy tekint a világra, mint egy színpadra: könyörtelenül hajszol embereket gyilkolásba vagy halálba, majd nyomtalanul felszívódik, s egy vakmerő detektív, aki talán az életét teszi fel arra, hogy megtalálja.
"𝘛𝘶𝘥𝘫𝘢, [...] 𝘦𝘻 𝘢 𝘷𝘪𝘭𝘢́𝘨 𝘷𝘢𝘭𝘰́𝘬𝘦́𝘱𝘱𝘦𝘯 𝘵𝘦𝘭𝘫𝘦𝘴 𝘮𝘦́𝘳𝘵𝘦́𝘬𝘬𝘦𝘭 𝘢 𝘧𝘦𝘫𝘦 𝘵𝘦𝘵𝘦𝘫𝘦́𝘯 𝘢́𝘭𝘭 𝘦́𝘴 𝘮𝘪 𝘢𝘻𝘵 𝘩𝘪𝘴𝘴𝘻𝘶̈𝘬, 𝘩𝘰𝘨𝘺 𝘦𝘻 𝘢 𝘯𝘰𝘳𝘮𝘢́𝘭𝘪𝘴, 𝘮𝘦𝘳𝘵 𝘴𝘰𝘴𝘦𝘮 𝘭𝘢́𝘵𝘵𝘶𝘬 𝘬𝘦́𝘵 𝘭𝘢́𝘣𝘢́𝘯."
Hogyan lehet élni ebben a fejére fordított valóságban? Mi az, ami az embert nemessé teszi és mi az, amitől alattomossá válik? Mennyi szenvedést és fájdalmat bír el egy lélek és mennyit a hit, az erkölcs és a jóakarás?
Lehet-e egy bűn jó, csak azért, mert nemes szándék által vezérelt a véres kéz, mely végrehajtja?
Egy sötét titok és a hallgatás súlya: de meddig feszül a szál, melyen az életek sorsa függ, mielőtt elpattanna?
-Most őt minek kellett meghívni?-idegesen nézett a nővérére, aki viszont értetlen arccal nézett vissza rá.
-Talán mert Balázs gyerekkori legjobb barátja? Na szerinted miért?- csak megforgatta a szemeit, és az előtte lévő italt ami a pulton volt csak felkapta, és egy nagy korttyal már el is tüntette.
-Te normális vagy? Azt sem tudod mi volt az és hogy kié volt!-Szidta le a testvére ,azonban ő csak arra tudott gondolni hogy az a valami, ne égesse szét a nyelőcsövét és a gyomrát.
-Mi a szar volt ez?
-A whiskym, amit te húzóra megittál.-hallotta meg a háta mögül azt az hangot amit egész este el akart kerülni.
Sz.D. Fanfiction