A történetben trágár szavak szerepelhetnek!
Figyelem! Esetleges agykárosodásért, az idegrendszer kikészüléséért, bármilyen fizikai vagy mentális kárért, amit a történet okoz, NEM vállalok felelősséget!
Gimnázium. Mindenkinek mást jelent. Valakinek újabb négy év tanulás, felkészülés az érettségire és az életre. Másoknak négy év szórakozás: bulik, szerelmek, diákcsínyek. De olyan is van, akinek egy újabb esélyt jelent. Egy újabb esély az élettől az életre. Hogy bebizonyítsa mindenkinek, de legfőképpen önmagának, hogy több van benne, mint elsőre gondolnák.
Ahogy az első napot is mindenki máshogy éli meg. Valaki várja, hogy elkezdődjön, hogy valami újat tanuljon, hogy megkezdődjön a felkészülés. Mások a pokolba kívánják az egészet, azt várják, hogy vége legyen, és mehessenek lógni a haverokkal. De olyan is van, aki azért nem várja, mert retteg. Retteg, mi lesz, ha nem lesz akkora szerencséje, mint a regények főhőseinek/főhősnőinek, és nem fordul minden jóra? Mi lesz, ha pokolként éli meg az elkövetkezendő négy évet? Mi lesz, ha kirekesztik, kiközösítik, lenézik, gúnyt űznek belőle? Mi lesz, ha ugyanúgy fog szenvedni, mint az előző nyolc évben?
A történet egy 9.b. osztályos lány, Gemma Lívia gimis életének első évét meséli el meséli el a Tóth Ilona Gimnáziumban, Tiszafüzéren (fiktív hely), E/1-ben.
Trágár szavakat tartalmazhat!
Helyesírási hibákért előre is elnézést kérek!
Jó olvasást!
Borítótervezőm és társíróm (vagy hasonlóm): @_Valami_lany_
"- Ben, mutatkozz be az új húgodnak. - szólt rá Peter a konyhában ácsorgó fiúra. Ő elmormogott egy 'Ő nem a húgom'-at, majd közelebb jött hozzám.
- Ben vagyok. - mondta unottan és lenézően.
Én nem tudtam, hogyan is kéne reagálnom erre, de szerencsére apa kisegített . (mindig fura lesz apának hívni)
-Nem szeretnéd megnézni a szobádad?-kérdezte."