Függőség

Egy egyszerű nő vagyok,aki már már túl sok mindenen keresztül ment,gyermekkori tragédiák,rossz körülmények és az anyagi csőd kerülgeti.Régóta szeretni nem tud,viszont egyszer egy különös találkozás után megtör a jégbe fagyott szívem és valaki felmelegíti azt.Igen ám,de ez megér vajon számomra ennyi fájdalmat, hazugságot és csalódást? Inkább nem is ez itt a kérdés,inkább az lenne,hogy vajon tudok e saját érzelmeimen és saját magamon annyira uralkodni,hogy az egész történetem vége ne legyen egy tragédia? Vagy talán nem is én vagyok ebben az egészben a főgonosz? Talán mindvégig a szerelem vakított el annak ellenére,hogy mindig nyitott szemmel jártam?