«(...)s így az éj idején veled éldelek én,
jegyesem, szívem élete, szép kicsikém(...)»
Hét élet, egy szerelem. De vajon boldog lesz a vége? Egyszerre veszíthetnek el mindent, és kaphatnak többet annál is, mint amit valaha remélhettek volna. De milyen áron? Minden egyes alkalommal újra kell kezdeniük anélkül, hogy tudnák, mi fog történni, mindent feladva újra meg újra.
Cecily megélte, hogy a nő, akit szeret, meghal. Megélte, milyen lenne élni nélküle; egyetlen percig sem bírta. Ráadásul mindkettejüket elkárhozta. A döntés, ami hozott, örökké kísérti. - Hiba volt talán?
Eleanornak minden egyes alkalommal szembe kell azzal néznie, hogy meggyilkolták. Szembe kell néznie az ítélettel, ami egyszerre átok és áldás: egy lehetőség a boldog élethez. - De senki nem kérdezte meg, akarja-e.
A múlt árnyai kísértik őket, miközben a jövőjük egyetlen cérnaszálnyi húron táncol. Egyetlen kis hiba, és elvesztik azt, akit mindenkinél jobban szeretnek - még saját maguknál is.
Az idő múlik, csak ők maradnak mindig ugyanazok. Se nem öregek, de igazán idősek sem. Ketten vannak a világ ellen, csak egymásra számíthatnak, miközben a sötét felhők az égen figyelik őket. A bukásukat várják.
Egy történet az igaz szerelemről - amely eléget, ha nem tud beteljesülni. Egy történet a féltékenység erejéről, az ezzel járó vélt igazságról, az azt követő döntés erejéről, a remény fontosságáról.
És egy történet két lányról, akiknek a bűnük, hogy igazán szeretik egymást.
«•»
„- Mert nem lehetett az enyém. Akkor ne legyen a tiéd sem."
«•»
„Meg foglak találni, ha nem találsz engem, és te is meg fogsz, ha én nem talállak téged."
FIGYELMEZTETÉS: A könyv meleg párkapcsolatot tartalmaz!
A regénynek nincs Bibliai alapja.
Minden nemű egyezés más könyvekkel a VÉLETLEN műve!
© MINDEN JOG FENNTARTVA!
22.12.10. - 23.08.01. All Rights Reserved
Read more