Beépülve

Beépülve

  • WpView
    Reads 561
  • WpVote
    Votes 30
  • WpPart
    Parts 12
WpMetadataReadMatureOngoing
WpMetadataNoticeLast published Tue, Aug 19, 2025
Nyra Raynolds nagy álma volt, hogy rendőr lehessen. Mikor végre sikerült neki, valahogy mégis csalódott volt. Nem arra számított, hogy nyolc órából hetet a gép előtt kell töltenie, adminisztrációs munkát végezve, de nem panaszkodott. Nyugodt, kiegyensúlyozott életet élt a kertvárosban. Igazából nem is vágyott ennél többre, pont ezért érte váratlanul, mikor egy új munkát ajánlottak neki. Zuko volt az az ember, aki érinthetetlen volt. Hiába tudta mindenki, hogy illegális tevékenységet végez, nem volt bizonyítékuk. A gyerekeket mostanra már az ő nevével ijesztgették. Ez a férfi egy rejtély volt, és Nyra feladata lett, hogy kifürkéssze.
All Rights Reserved
Join the largest storytelling communityGet personalized story recommendations, save your favourites to your library, and comment and vote to grow your community.
Illustration

You may also like

  • Morales II. - A múlt nem enged  ❕️B.E.F.E.J.E.Z.E.T.T.❕️
  • Örökké a tiéd!
  • Deadly Attraction
  • Tiltott dobás
  • A seggfej szobatárs
  • Sötét örökség
  • Közel
  • vissza a jégre
  • Barátság extrákkal? (Befejezett) ✔️
  • Behálózva

Azt hittem, az idő mindent elintéz majd. Hogy a nevek elkopnak, az arcok elhalványulnak, az emlékek pedig egyszer csak ködbe vesznek. Hogy ami egyszer összetört, az ott marad a múltban, ahova tartozik. Amaya nem így gondolta... Gyerekkorunk óta ismertük egymást. Ugyanazokon az utcákon futottunk, ugyanazokat a titkokat suttogtuk el a sötétben, és ugyanazok elől menekültünk. Testvérekként, barátként nőttünk fel... egészen addig, amíg több nem lett belőle. Valami, amit féltettem, őriztem, hogy el ne veszítsem, de ő máshogy döntött. Amint betöltötte a tizennyolcat, eltűnt. Elment, egyetlen szó nélkül. El sem búcsúzott. Nem hagyott üzenetet magyarázot, csak kilépett az életemből, mintha soha nem is létezett volna. Megtanultam együtt élni vele vagy legalábbis ezt hittem. Elfelejtettem a múltat. Falakat húztam magam köré, vastagabbakat, mint bármelyik páncél. Nem bízom és nem is kötődöm senkihez többé. Nem követem el még egyszer azt a hibát, hogy bárkit közel engedjek magamhoz. Mindegy miért van most itt, és az is, hogy miért tért vissza. Ezt az ajtót mélyen elzártam magamban, ami mögött még mindig ott áll a fiú, aki hitt. De azt az ajtót... soha többé nem nyitom ki. Amay és Diego története a múltba tekint vissza. valaha ismerték, talán még szerették is egymást. Vajon van számukra még remény? Tarts velem és elmesélem! ‼️🔞Trágár szavakat és erotikus részeket tartalmaz!🔞‼️

More details
WpActionLinkContent Guidelines