Van abban valami különleges érzés ,amikor az ember egyedül ül valahol és figyeli a többi embert . Olyankor mindig kis apróságokat figyelhetünk meg mondjuk például , hogy valakinek kis cicás póló bújik meg a pulcsija alatt vagy,hogy már most a karácsonyi ajándékokat buja.Viszont ha valaki hosszabb ideig marad csendben és figyel a "háttérből" (legyenek ezek akár évek ) sok embert megismerhet.Akár jobban is,mint akarná Én is ezt csinálom már évek óta.A suliban,a könyvtárban,az étteremben.Mindehol.Már a minden napjaim részévé vált.Pontosabban csak a minden napjaim része volt.Amíg az egyik megfigyeltem felfigyelt rám és ez nekem nem tetszik.Pont jó volt nekem elbújni/eltűni ebben a kis "szokásomban.Semmi szükségem nincs a figyelemre.Kívülről engem egy vissza húzódó , gyáva, "lúzer " lánynak látnak az emberek . Legalább is ezt akarom , hogy lássak . Azért , hogy ne akarjon velem senki sem beszélgetni . Most viszont minden megváltozhat . Akarom én ezt ? Ebben a történetben egy olyan lány életébe kaphatunk belátást aki évek óta él magába fordulva . Szülei tragikus halála után az édes apja húga ( Emma) gyámsága álla került , ami az egyik legrosszabb dolog volt ami történhetett vele . A fiatal nő nem tudta , hogyan kezeljen egy tinit aki a szüleit siratja . Ráadásul Ivettnek munkába is kellett állnia , hogy meg tudjanak élni . Apropó munka vajon a legközelebb munkája hova sodorja ? Ezt is meg tudhatjuk ha lépést tartunk Ivett egyre jobban felgyorsuló életével . Fogalmazásában és javításában segít : @_obsessedwithdraco_ Innen is köszönöm ❤️