Halk léptek nesze ütötte meg a szekrény aljában kuprgó fiatal rókalány füleit.Még csak feleszmélni sem volt ideje mikor nyikordult a szoba ajtaja és belépett rajta valaki.Lépett párat, körbefodult majd a hangok alapján elindult a rozoga fából faragott ágy felé. -Hol vagy picinyem...ne félj nem bántalak...cic, cic...-szólongatta félhangossan a hibrid kölyköt az idegen férfi.Maya ,a rókalány, félelmében maga alá húzta a lompos farkincáját ,viszont levegőt még mindig vissza tartotta.Laasan átkarolta felhúzott tédreit, orgona lila szemeit összeszorította majd újra kinyitotta és kifúja az eddig bentartott levegőt.Lassan előrehajolt és a két szekrényajtó közti résen kikukucskált viszont arra nem számított hogy semmit nem fog látni csak sötétséget...