nem lenne szabad közel engednem téged magamhoz, mert egy kibaszott vámpír vagy aki magához láncol a gyönyörével es megbabonáz, kivagy te, hogy ennyire a lelkemben érezlek? aki miatt fáj a szívem, sírok éjjel, üvöltök nappal magamban, a mardosó fájdalom megfojt, de nekem akkor is te kellesz, bár már en sem akarom így, sosem leszel az enyém, mégis minden este erre gondolok csakis mi ketten egy másik világban, ahol elmondhatok neked mindent, és te is megértész, magyarázatot adok mindenről. annyira szeretlek, és belémivódtal, megbantottal, tudtod nélkül, tönkreteszi, eltűntél, és most újra itt állsz előttem hirtelen és úgy érzem nem bírom már tovább, örökre a részem lettél, nem bírlak kiölni magamból, elvakít ez az egesz érzés, remegek, emlékeket idézek, nem bírok álmodni, sem nyugodni. kurvára kínzol, örökre úgy érzem, ez átkommá vált. Küzdeni akarok. ki vagyok? mit akarok tőled? és te tőlem? miért érzem ezt, nem akarom már. kérlek ölj meg igazán, de ne bánts ennyit, ha már nem lehetünk együtt. te vagy az én végeztem, annyira én vagyok te, és fordítva, ijesztő ez az egész. mégis csak 1 szavadba kerülne hogy akármit megtegyek neked, félek mást mondani, de ha magadhoz láncoltal neked is kell kibogoznod. rendelkezz velem szabadon. szeretlek,te vámpír.All Rights Reserved
1 part