Kezdőrengések

A világ sosem volt egy békés és szent hely, mindig is háborúk dúltak akár kicsik akár nagyok. A csaták során nem beszélhetünk érzelmi ellentétekről esetleg féltékenységről, hiszen itt diplomáciáról van szó. Kivételek mindig akadnak, ami miatt egy ország képes kettészakadni. Van rá példa, hogy a másik erejét akarják, de tegyük fel magunknak a kérdést, tényleg megéri egy teljes népet kizsigerelni csak, hogy bővüljön egy másik ország hadereje? Igen, nekik megérte.

Az erő, amiről azt hinnénk, hogy mindenkiben jelen van, egy hamis állítás. A kiválasztottak lehetnek csak olyan szerencsések, ha lehet őket annak nevezni, hogy képességgel születnek, amivel az elemek felletti uralmat megkapják. Átok vagy áldás? Sokan felteszik a kérdést, de a válaszra egyszer sem került sor, hiszen amint kitapasztalnák az igazi erőt sorsuk fonala hamar véget ért.

Egy ilyen világban nincs helye az érzéseknek, a szerelemnek, a barátoknak, hiszen csak tönkre tesznek. Elrontanak és megváltoztatnak így már nem tudsz a társadalom szerves tagja lenni, vagyis ezt állítja minden hű polgár. A gyerekek, akik ez alatt a társadalmi forma alatt cseperednek fel, mindig is egy rideg szívvel fognak élni. A szerelem számukra csak egy buta, hamis dolog lesz. Gytha se látta máskép...