Van egy középiskola Miyagiban, az egykor híres Karasunotól nem messze: ez a Kōmorishi Kōkō, amelynek női röplabdacsapata edző híján már egy évtizede a Varjakkal gyakorol. A 2012-es év azonban rosszul kezdődik számukra: Ukai Ikkei kórházba kerül, és még miután jobban lesz, sem akar visszatérni régi pozíciójába. Mi több, egy rejtélyes eredetű, hamis vád miatt a Kōmorishit kitiltják a női bajnokságokról; és Shinju, a csapatkapitány nem lát más megoldást, mint - lejjebb vitt hálóval és ponthatárral ugyan, de - benevezni a férfi mezőnybe. De vajon elérhetnek-e így bármit is? Van-e értelme nem az eredményekért, pusztán a röplabda iránti szeretetért elveretni magukat újra, sebeket és zúzódásokat gyűjteni, a biztos vereség tudatában pályára állni minden egyes meccsen?
A Kōmorishi azonban nem hajlandó belenyugodni a reménytelenségbe. Az idén átiratkozott tokyoi sztárjátékos, Naoi Kimiko javaslatát követve utaznak a Karasunoval mindenhova, újabb és újabb riválisokat keresnek, és keményebben edzenek, mint valaha - vagyis pontosan azt teszik, amit iskolájuk jelmondata tanít: ha elbuksz hétszer, állj fel nyolcadszor is.
Az esetleges más fanfictionokhoz való hasonlóság csupán a véletlen műve.
Fehérvári Anna élete teljesen átlagos, azt leszámítva, hogy idő előtt hagyta ott a szülei számára oly fontos továbbtanulást jelentő egyetemet. A vidéki lány Budapesten próbál kibontakozni és egy új, saját, önálló életet kialakítani. Szereti amit csinál, szereti az életét, a barátait, a munkáját. Igazi fiatal.
Marics Peti, a sokak által istenített tinibálvány. Koncertről koncertre jár, rengeteget dolgozik, de a szórakozásból is bőven akad elég. Hogy hiányzik e az életéből valami? Nem feltétlenül. Vagy mégis?