A szépség és a szörnyeteg
FELNŐTT TARTALOM!
Egészen kislány korom óta arról álmodozok, hogy majd egy nap megtalálom azt a bizonyos szőke herceget, akibe első látásra beleszeretek, és boldogan élünk amíg meg nem halunk. De néha elfog a félelem, hogy az én életemben ez soha nem fog eljönni. A szüleim szigorúan neveltek, ezért nem volt sok esélyem ismerkedni. Egy fiút szerettem az életemben, de ő összetörte a szívem. De nem maradt sok időm arra, hogy gyászoljam a kapcsolatom, mert apámnak más tervei voltak. Életem legrosszabb rémálma vált valóra amikor megtudtam, hogy férjhez kell mennem, ráadásul ahhoz az emberhez akit egész életemben kerültem. Hunter Larson. Ez a férfi veszélyes, olyan ember akit messziről kerülni kell. És ez a férfi lesz a férjem. A szőke herceg helyett, egy kitetovált, gátlástalan rosszfiút kapok.
A legtöbb ember szerint a szerelem miatt érdemes élni. Szerintem tévednek. A szex, a nők, a pénz és a hatalom, emiatt érdemes élni, nem a szerelem miatt. Az élet sokkal egyszerűbb ha nincsenek kínzó érzések, fájdalom és bűntudat. Egyik szónak sem ismerem a fogalmát, és ez így van jól. Az apám a sajátos kegyetlen módszereivel arra nevelt, hogy ne érezzek. Se jót, se rosszat, se szimpátiát, se fájdalmat. Egész életemben ehhez tartottam magam, mert az én világomban csak az marad életben aki elég önző ahhoz, hogy mindent és mindenkit feláldozzon a túlélésért és a győzelemért. De az egész világom a feje tetejére állt, mikor bekövetkezett a legrosszabb rémálmom. Feleségül kell vennem a világ legelkényeztetettebb nőjét, apuci pici lányát. De ha ez kell a túléléshez, akkor összeszorítom a fogam és megteszem.
