Időtlen idők óta |Befejezett|

"Az 𝒊𝒅𝒐̋ minden sebet begyógyít. "
"Mindennek megvan a maga 𝒊𝒅𝒆𝒋𝒆. "
"Az 𝒊𝒅𝒐̋ jár, és senkit sem vár. "

"Az 𝒊𝒅𝒐̋ mindent megold, csak hagyjuk had teljen, ússzunk az árral, ha nincs jobb ötletünk" -ez volt a legrosszabb tanács, amit valaha adtam magamnak. Az 𝒊𝒅𝒐̋ lett a vesztem, és én fejjel előre rohantam bele.

"Jó volna 𝒉𝒂𝒍𝒂́𝒍𝒏𝒂𝒌."
"𝑯𝒂𝒍𝒂́𝒍 ellen nincs orvosság. "
"A 𝒉𝒂𝒍𝒂́𝒍 nem ismer kegyelmet. "

"A 𝒉𝒂𝒍𝒂́𝒍 egyszer úgyis eljön érted és onnantól kezdve nem ereszt majd el. Minden rajtad múlik, hogyan állsz hozzá. Félsz tőle, közömbösen állsz vele szemben, vagy netán régi barátként üdvözlöd? Teljesen mindegy, mert a 𝒉𝒂𝒍𝒂́𝒍 nem egy ember, és sosem fog téged szóban köszönteni" -pontosan ezt gondoltam míg nem találkoztam vele személyesen.

Mindig lehet változtatni, mindig kell változtatni. A semlegességért sosem fognak megdicsérni, de még az sem biztos, hogy életben tart. A változás megerősít, megújít és megtanít új dolgokra. Én is változtam, hogy megmutassam a 𝒉𝒂𝒍𝒂́𝒍𝒏𝒂𝒌 nem hiába bízott meg bennem, nem hiába szegte meg a szabályokat. Innentől kezdve szeretni fogok valakit az 𝒊𝒅𝒐̋𝒌 végezetéig, egy olyasvalakit, aki már 𝒊𝒅𝒐̋𝒕𝒍𝒆𝒏 𝒊𝒅𝒐̋𝒌 óta megérdemelné.

Minden fog fenntartva!

•𝐿𝑖𝑙𝑙𝑖𝑒𝑛•