Üresség. Sötétség. Magány. Gyász. Talán ezekkel a szavakkal jellemezném az elmúlt hónapom. Sőt, nem is talán, biztos hogy így jellemezném. A családommal nyaralni indultunk mikor egy őz kiszaladt elénk az útra, így a vízbe hajtottunk. Csak én éltem túl. A szüleim a helyszínen életüket veszítették. Rokonaim nincsenek. Árva maradtam. Árva... Egészen 2023. Június 10. napjáig. Ugyanis, egy család örökbe fogadott. A New York-i lányból Los Angeles-i lett. Hurrá.. a család Woods néven ismert, pénzes kis társaság, egy fiúval. Patrickkel. Patrick az a tipikus "leszarom" stílusú ember, és ki nem állhat. Hogy miért? Én magam sem tudom, az első szava hozzám az volt hogy "sosem foglak szeretni". Vagyis, mondata, igen ez határozottan egy mondat. Én sem kedvelem, túl makacs. Nem leszünk öri-barik az is biztos. A nevem Alexa Lincoln, - vagyis Woods, azt hiszem - ez lenne az én kis életem.