Kötetlen sebeink

Aki az árnyékában is a múlt sötétjét látja, annak talán a legnagyobb lépés, ha mégis a fénybe merészkedik.
Sziráki Regina édesanyjával teljesen új életet kezdett, új helyen, új közösségben, de hamar megérzi, hogy hiába a sok új körülmény, ha ő maga hordozza magában azt a sok, régi sebet, amik alakították az utóbbi éveiben, a múlt árnyéka pedig még a mai napig a nyomában jár, és mindez nagyban hozzájárul ahhoz, hogyan éli meg az új életét.
Lehetünk mások, lehet más az életünk egyik napról a másikra egy elhatározást követően? Meddig számít csak óvatosságnak, ha az esélyt sem adjuk meg, hogy olyan dolgokat engedjünk be az új életünkbe, amikkel kapcsolatban régen rossz tapasztalataink voltak? Vajon tényleg továbbléptünk már, ha még mindig kizárólag a múltban szerzett sebeink tanulságai alapján éljük az életünket? Egyáltalán továbbléphetünk mindenen előbb-utóbb, vagy néhány dolog egyszerűen csak velünk marad egy életre? A továbblépés jelentheti azt, hogy többet már nem tud mi visszahúzni?
És ha önmagunk védelmében falakat húztunk fel magunk köré, vajon mennyire okos dolog hagyni, hogy mindezt valaki a szívünkig hatolva rombolja le?
Egy történet egy tizenhat éves lányról, aki az elengedés nevében az új életébe is a váratlan dolgoktól elzárkózva lép át, egészen addig, amíg egy nap nem veszi észre, hogy már rég nem tud mindentől elzárkózni - és talán nem is akar többet.

"Minden óvatosságból felépített falamat és észérvemet elhalványulni érzem, akárhányszor csak ránézek."
***********************************************
Ez a történet néhány ponton kapcsolódik a Deja vu-sorozatomhoz, de itt az ott leírtak régebben megtörténtnek számítanak, illetve a kettő egymástól teljesen függetlenül is olvasható.

Kezdés: 2023. aug. 28.