Just us? [Taegi ff]

- Mégis mi bajod? Olyan furán viselkedsz mióta megismertem. - Mondtam feszülten.

- Semmi. - Mondta flegmán.

- Ne hazudj! Talán az a bajod, hogyha összejövünk, akkor nem fogok veled foglalkozni?

- Nem, csak...

- Csak mi? - Nem mondott semmit, csak nézett. Kezdtem egyre dühösebb lenni. Nem értem mi baja. - Mondj már valamit!

- Csak nem akarom, hogy összejöjj vele. - Mondta olyan halkan, hogy alig hallottam.

- Miért?

- Hagyjuk. Inkább menj és foglalkozz vele!

- Talán van valami bajod vele? - Kérdeztem már felemelt hangon.

- Nem. Csak nem akarom.

- De miért nem? - Már ordítozva kérdeztem.

- Mert szeretlek! - Mostmár ő is ordított. - Szeretlek. És nem úgy mint egy barátot. - Mostmár megint halkan mondta. Hogy mi? Szeret? Szerelemből? Gondolkozni sem volt időm, ugyanis száját enyémre tapasztotta. Meglepődve néztem magam elé. Egy kis idő után sem toltam el, ezért felbátorodva mozgatni kezdte ajkait. Olyan puhák voltak ajkai. És olyan jó érzés volt. Engedtem a csábításnak. Visszacsókoltam. Nem akartam, hogy vége legyen. Semmire se gondoltam. Csak rá.

Néhol 18+os jekenetek és csúnya szavak is előfordulhatnak. Jó szórakozást.