Dalból novella

Tinédzserként el sem tudtam képzelni az írást zene nélkül. Kerestem egy dalt, ami tükrözte az érzelmi állapotom és írtam róla egy kis szösszenetet... ma már tudom, hogy ez azt jelentette, hogy nem voltam kapcsolatban az érzelmeimmel.
Ez az időszak viszont ugyanúgy a részem, a fejlődésem egy darabkája az írás terén, amire ma már tanulságosan tekintek vissza. Nem érzem, hogy szégyenlem kéne, azt amit egykor csináltam. Szeretettel és büszkén nézek vissza, látom a fejlődést, így ez a könyv leginkább leginkább egy emlékeztető, hogy honnan indultam.
Egy-két írásról sztorizok is, néha érthetően, néha teljesen sejtelmesen. Vannak dolgok, amiket nem leírni, hanem érezni kell!
Ahol emlékszem a forrásra (ami rendszerint k-pop) megjelöltem.
Jó olvasgatást a múltamban! ;)