Torkig vagyok ( ÚJRAÍRVA‼️)

"- Semmit nem tehetsz. - mondtam a könnyeim között.
- Te csak azt hiszed Szilvi. Mindenkinek hazudsz az életedről. Instára kirakod, hogy neked milyen jó palid van, vagyis én. Ez kurvára nem igaz! Nem rakod ki sehova, hogy a barátod igazából ver téged, a szüleid szarnak a fejedre, az életedre. Engem is elhagytál volna rég, nem igaz? Csak azért vagy velem, mert nem tudsz mit csinálni az életeddel! Igazam van? Te kis rohadt szemét, nem veszed észre, hogy csak kihasznállak? Nem szabadulsz meg tőlem olyan könnyen. A családodat úgysem érdekli, hogy kivel dugsz, kivel osztod meg a magánszférádat, és hogy kivel jársz. - szorította meg a kezemet és véreres szemeivel fürkészte a testemet. - Gyerünk, vetkőzz. Most! - engedte el a csuklóm, majd elővette a telefonját. A sírástól homályosan láttam, legszívesebben ott lettem volna öngyilkos. Nem volt más választásom, így hát elkezdtem kibújni a pólómból, majd azt a földre dobtam. Balázs megnyalta az ajkait, és addig nem nyugodott, amíg le nem vettem magamról a melltartómat is.
- Hagyd békén te buzeráncs féreg!!!! - hallottam meg Valér hangját messziről. Az élet előttem hirtelen lelassult, Balázs összeesett, az arca tiszta vér lett. Valér megfogta a kezemet, a földre dobott pólómat is, és csak futottunk. "