Junhum, én junhum /BL, BEFEJEZETT/

Junhum annyit tesz őseink nyelvén: szívem, lelkem.

Som, a puszták gyermeke, Ond és Ella fia, a Tas törzs tagjaként tengeti mindennapjait. Látszólag olyan, mint a többi ifjú levente, ám van egy féltve őrzött titka: különös gondolatok kerítik hatalmába, mikor régi barátja, Csegő, a közelében tartózkodik. Vajon el meri neki valaha is mondani? Elviszi-e a puszták szele Som suttogását neki? Ha igen, értő fülekre és nyitott szívre találnak szavai vagy falakba ütköznek majd? Az idő minden kérdésre választ ad, reményeink szerint.