Ezüst Farkas

Az Úr 890. évében Angliát belső viszályok szabdalják és folyamatos külső támadások gyengítik. A hatalomért és földekért bármire képes Urak sokszor hatalmas árat fizetnek becsvágyukért.

Trygve visszaakarja kapni, amit évekkel ezelőtt elvettek tőle, és ezért kész bármilyen áldozatra, jelen esetben arra, hogy a fiát beházasítsa egy ellenséges klánba, cserébe harcosokért. A lánya, Freya, tudja, hogy ez nem jó és mindent megtesz, hogy ő ne jusson arra a sorsra, mint a bátyja, de a sors néha kiszámíthatatlan és az ellenség ágyában találja magát, azok a karok elűzik a rémálmait és édes szavakat suttognak a fülébe, habár ő tudja, hogy sosem fog behódolni senkinek és nem lesz feleség, aki otthon ül és neveli a csemetéket. Gyermekkora óta arra készült, hogy harcosként bizonyíthasson, bosszútállhasson anyja gyilkosán, és mindentől távol boldogan élhessen vándorként, ám egy zűrzavaros éjszakán minden megváltozik, s annak a markába kerül, akit a legjobban gyűlöl a világon, de semmi sem az, aminek látszik, s lassan már nem csak a fejében, de a szívében is káosz uralkodik, nem tudja, hogy melyik oldal a jó, vagy, hogy melyiket kéne választania. Közben viszont lecsap a legnagyobb ellenség, neki pedig nem csak a saját épségére kell ügyelnie, hanem az embereiére is.

Ulf sosem vágyott nagy dolgokra. A jarl fiaként példát kell mutatnia, mert ő fogja örökölni a birtokokat, s tőle függ, hogy a vérvonal tovább éljen, dicső fénybe vonva a klánt, amely felnevelte. Mindenki retteg tőle, a harctéren a könyörületlenségéről híres, senki sem mer vele szembeszállni, bármelyik lányt megkaphatná, de neki mégis olyanra fáj a foga, akinek a szíve szabad, mint a madár.
Klánok csapnak össze, vér patakzik, szívek törnek és gyógyulnak, szenvedély perzsel, uralkodók pedig buknak.
Vikingek, angol-szászok, angolok, mind ugyanazt akarják.