A manhattani séf

A hartfordi bébiszitter regényem Henry Harlow szemszögéből.

"Néha az emberrel csak úgy történik az élet, és úgy él nap nap után, hogy bizony ki tudhatja, mi lesz majd a közeljövőben. Ám vannak azok a pillanatok, amikor azonnal tudjuk, hogy az addigi életünk nincs többé, és a következő naptól minden fenekestől felfordul. És ez most nekem egy ilyen pillanat volt. Piszok mázlista vagyok."

Henry Manhattanben vezet egy sikeres éttermet a legjobb barátjával és szerelmével. Minden rendben megy, amíg rajta nem kapja Philt és Mollyt. Ekkor az élete 180 fokos fordulatot vesz, már-már azt hiszi, ennél rosszabb nem jöhet, amikor két üzlettársa még ki is fúrja a vállalkozásból, hogy megszabaduljanak tőle. A férfi egyedül marad munka és élet nélkül, de esze ágában sincs New Yorkban maradni. Mégis hová mehetne?
Az útja, egykori szülővárosába, Hartfordba viszi, ahol kénytelen a szülei házában lakni, és baristaként munkába állni, miközben úgy érzi, soha nem fordulhatnak jobbra a dolgai. Egészen addig, míg meg nem ismeri közelebbről a kisöccse bébiszitterét: Emilia Crusadert.