- Amikor visszahozott, az lett a feladatom, hogy védelmezzem az embereket - mesélte lágy hangon, arcára árnyékot vetett a gyertya fénye. - Mégis sokan voltak, akiket nem tudtam megmenteni. Szemei elsötétültek, de nem nézett fel rám. - Kiket? - Alig mertem feltenni a kérdéseim, így is elcsuklott a hangom. - ...Azt a több millió embert, akik a háborúkban haltak meg - vetette hátra fejét a falnak, állkapcsának vonala élesen kirajzolódott. Soká szólaltam meg. - Ő miért hagyta ezt a sok szörnyűséget megtörténni? Rám emelte hosszú pilláit, és talán most először mutatkozott meg, hogy mennyire nem erről a világról való. - A Földet nem Ő tette ilyenné. Hanem ti, emberek.