-Gondolod, hogy én nem gondoltam abba bele, hogy milyen lenne, ha mi ketten, együtt? - kérdezte mosolyogva, az ujjait az enyémre kulcsolva. Megborzongtam az érintéstől, és nem tudtam ellenállni a vigyoromnak. -Nem hiszem- mondtam kihúzva a hátamat a görcsös ülésből. -Ó, pedig már elég sokszor elgondolkoztam rajta...- mondta, majd kacsintott egyet. Szokásomhoz híven, elpirultam. -Én már elég régóta- vallottam be suttogva. -Mióta? - ráncolta a homlokát érdeklődve. -A válogató óta..