Alamor: The call of magic "A varázslat hívása"

Már 2000 év eltelt az Ősi Háborúk lezárása óta, melynek során egy titokzatos és erős hölgy - akit Alamorban Elanor, a fény elhozójaként emlegetnek - vetett véget a Mágikus és az Egyszerű Világ közötti átjáró lezárásával azzal, hogy létrehozta a Szívkristályt mindkét világ azonos energiáinak összekombinálásából. A kristály Amor szívében pulzál az erdő tündék védelme alatt, ámde 2000 évnyi látszólagos béke nem tarthat örökké, bármily csábítónak hangzik is.

"Egész életemben erre a pillanatra vártam, erre készültem fel, hogy itt álljak, Amor népe előtt, a Nagy Fa és az istenek színe előtt. Érzem ágakból font, achát díszített koronám súlyát fejemen, a felelősség terhét a vállaimon, melyre ígéretet tettem, hogy a végsőkig tiszta, eltökélt szívvel fogok hordozni, mégis, a tömeg képe előttem színek ködébe burkolódzik, a tábornok hangja elmosódott dallamként érinti fülem, népem örömáztatta üdvrivalgása nem több a tenger morajánál egy apró kagyló karjaiba zárva. (...) Érzékeim eltompulnak és elvesztik képességüket, hogy bármi mást észleljenek, bárki másra fókuszáljanak, rajta kívül.
Fiatal férfiú, bőre lágy holdfény, zakóját az éj lepléből szőtték tekintélyt parancsoló alakjára, hajkoronája, akár a holló tollazata, selyemnek látszik, lágyan omlik sármos orcája köré, mintegy sötét keretet formálva körötte, melytől ezüst tekintete üstökösként izzik, és engem néz. Az a szempár, mint a farkas, mely prédáját lesi. Vár. Csak vár. És én érzem, ahogy jeges kezekként kúszik a remegés a gerincemre, szétárad a testemben, megmarkolja minden szervem, erősen szorítja, nem ereszti, és csak állok ott, és már tudom...a farkas értem jött."

"Az a gyengéd mosoly a telt ajkán, a szerény mégis boldogságtól csillogó tekintete és apró, karcsú termete önkéntelenül is egy védtelen kis őz sutára em