Angyal

Mielőtt Szilárd bemehetett volna Piroshoz, a főorvos elkapta a folyosón. Mintha már ugrásra készen várta volna, úgy csapott le rá, mint ragadozó a mit sem sejtő prédájára. Merev arccal betessékelte a kis orvosi szobájába. Szilárd itt is érezte a mindent átható kórházszagot. A fertőtlenítő, és betegségszag elegyét, amitől minden alkalommal felfordult a gyomra.
Nem akart leülni. Tudta, hogy Piros várja. De a főorvos erősködött, így ő leereszkedett a kényelmetlen szék szélére. Bezzeg a főorvos állva maradt. Elsétált az ablakig. Szilárd bámulta a szikár, magas alak fehér köpenyes hátát, kopasz fejét. Aztán a férfi megfordult.
- Hazaviheti - mondta rekedten.
A főorvos arca megrándult, és Szilárd a tekintetében szomorú árnyat látott elsuhanni. Csak egyetlen pillanatra hullott le róla az álarc, majd újra felvette hivatalos, rideg arckifejezést.