Sára végigsétált a fabódék előtt. Összehúzta magán színes sálját, lehelete finom páraként gomolygott az ég felé. Sokan sétáltak, nézelődtek a bazárban, Sárát körülölelte a zsongás, megérezte a forralt bor fűszeres, és a kürtőskalács édeskés illatát.
Ahol néhány napja még karácsonyi ajándékokat, angyalkákat, faragott gyertyákat, kézműves szaloncukrot árultak, most tele volt minden kicsi és nagyobb trombitákkal, színes szerpentinekkel, konfettikkel, mindenféle álarcokkal és neonfényben csillanó parókákkal.
A hangos kavalkádban nevetés, hangja vegyült. Alig múlt el karácsony, máris mindenki ezerrel szervezte a szilveszteri, fergeteges óévbúcsúztató bulit. A kötelező jól érezni magad bulit - ahogy Sára magában nevezte.
Nekik ritkán sikerült igazán. Igazából soha. Sára gyűlölte a szilveszteri partikat. Semmivel sem sikerült jobban, mint bármelyik másik, év közben megtartandó, spontán összekoccanás. Azokon sosem volt elvárás, hogy hatalmasnak kell lennie, fergetegesnek, az év legjobb bulijának, és mégis, mindig egytől-egyig a legjobban sikerültek. Míg a szilveszter menetrendszerűen, katasztrofálisan sült el.
Legtöbbször a baleseti sebészeten, a rendőrségen vagy a detoxikálóban töltötték a hajnalt.
Amelia Torres
Szerelembe esni könnyű, de megbízni valakiben feltétel nélkül nehéz.
Nicolas Colton Reyes
Azt hittem tudom mi a boldogság, de mikor megjelent Ő akkor jöttem rá igazán.