Örök második /Legolas ff/ ☑️

Befejezett❣️☑️

🦋-Legközelebb óvatosabb leszek. -bólintottam elhúzott szájjal, ugyanis bármit teszek, soha nem leszek a szemében olyan jó mint Tauriel.

🦋- Tudod, nem mintha panaszkodni akarnék, de ezek a cellák igazán lehetnének kényelmesebbek - jegyezte meg játékos hangnemben.
- Egy kis párna, talán egy jobb fekhely... nem is beszélve egy rendes lakomáról.

🦋Legolas karja körülöttem feszes volt, nem szorított, de éreztem hogy minden mozdulatát a figyelmemre összpontosítja. Időnként lehajolt hozzám, és halkan kérdezte:

- Hogy érzed magad? -a hangja halk volt, szinte beleveszett a szélbe, de így is tisztán hallottam.

🦋Féltem, hogy ha válaszolok, túl sokat árulok el, és a szavak nem tudnák kifejezni, amit érzek. De Legolasnak nem kellett válasz, hogy tudja, valami nincs rendben. Csak ott ült mellettem, és várt, hogy elmondjam, amit nem tudok kifejezni.

🍁A félkövér betűk tündéül hangzanak el 🫶