A világ egyre sötétebbé válik. Az Éjfattyak, ezek a torz, lidércszerű lények, egyre nagyobb számban jelennek meg Alefiel romjai között, és senki sem tudja, mi hívja őket elő az árnyak közül. Csak egyvalaki képes szembeszállni velük - Lierin, a múltját vesztett vándor mágusnő, akinek erejét a holdfény táplálja.
Ám amikor Lierin egy veszélyes bérgyilkossal, Kael Dravennel keresztezi az útját, az Éjfattyak mintha még közelebb férkőznének hozzájuk. Mintha Lierin maga vonzaná őket - mintha valami rég elveszett, ősi kötődés húzná őt a sötétség felé.
Bár a nő képes elpusztítani a lényeket, minden egyes csata után furcsa emlékfoszlányok élednek fel az elméjében:
Sötét folyosók, amelyek túl ismerősek...
Egy elhagyatott szoba, ahol a levegő még mindig hidegen zihál...
Egy hang, amely a nevét suttogja - hívogatja a mélységbe...
Ahogy Kael segít neki felfedni az igazságot, egyre világosabbá válik, hogy Lierin és az Éjfattyak közti kapcsolat sokkal mélyebb, mint gondolta.
Ki is ő valójában? Honnan származik az ereje? És miért kísérti egy érzés, hogy nemcsak vadássza ezeket a lényeket... hanem egykor ő is a sötétség része volt?
Miközben az árnyak egyre terjeszkednek és a hold fénye halványul, Lierinnek választ kell találnia, mielőtt a múltja felemészti őt... és vele együtt a világot is.
Margaret élete nem könnyű. A szülei meghaltak, évről évre új iskolában köt ki. Ám a dolgok méginkább bonyolódnak, amikor nagynénje közli, hogy a szünidőre Angliába kell utazzon a poros kisvárosba, egy távoli rokonához akivel még soha nem találkozott.
Minden nap újabb titkokba gabalyodik és rájön, hogy Evertown varázslatosabb, mint hitte.