Mielőtt mindent megértesz

Az ember soha nem sejti, mikor és hogyan találja meg a szerelem. Mert igen, kedves Olvasó! Nem te találod meg a szerelmet, hanem az talál meg téged. A lehető legkiszámíthatatlanabb módon és időben. Sokszor pedig a másik fél elérhetetlen számodra. Legyen az egy már foglalt ember, viszonzatlan érzelem, megtehetetlen távolság, vagy akár a tanárod. Biztos vagyok benne, hogy közületek is volt már olyan, akinek felkeltette a figyelmét egy fiatalos tanár, vagy csak éppen nagyobb figyelmet szentelt hozzád, és érzelmeket kezdtél táplálni. Ha nem is felé, de afelé biztosan, hogy téged szentelt a figyelme középpontjába, és ez igenis jól esett. Végre valahára fontosnak érezted magad, még ha csak percekig tartott, hogy kitüntetett a figyelmével. Egy-egy elhintett bók feldobta a napodat, vagy akár a hetedet, a szívednek nagyon jól esett és csak arra volt szükséged, hogy újra lásd és újra tiéd legyen a figyelme. Ettől még nem vagy beteges. Ugyan ezt éltem át, vagyis majdnem. Élveztem a tekintetét, azt, hogy pár percig csak velem foglalkozott. De a szóváltásaink közel sem bókokból álltak, ahogyan próbáltam a figyelme középpontjába kerülni, Ő annyira szidott engem. Amennyire nem kedvelt engem, én annyira szerettem.