SunSet - Hun - Magyar

SunSet - Hun - Magyar

  • WpView
    Reads 29
  • WpVote
    Votes 1
  • WpPart
    Parts 4
WpMetadataReadOngoing
WpMetadataNoticeLast published Sun, Mar 30, 2025
WpInfo
Fiction
Romance
"Milyen virágot akarsz a "bocsánatkéréshez"? " "Valami... drámai. Valami, ami azt mondja: 'Bocsika, de még mindig hihetetlenül bájos vagyok.'" "Drámai? Úgy érted, mint egy fekete rózsákba burkolt síró fűzfa?" "Túl morbid, gondolkozz többet... Például: 'Sajnálom, hogy megcsaltalak, dögös volt, de nézd, szép virágok!'" "Van egy kaktuszom." "Csábító. De én a "megbocsátásért" megyek, nem a "távoltartási végzésért"." "Akkor talán meg kellene próbálnod az őszinteséget." "Ez még a virágos szókincsedben is benne van?" "Az enyémben van, a tiédben nem tudom." "Ow, megsebeztél, virágszál." "Virágokat próbálok eladni neked. Most akarod a kaktuszt vagy sem?" *hosszú fejezetek 5 ezer szó*
All Rights Reserved
#37
suga
WpChevronRight
Join the largest storytelling communityGet personalized story recommendations, save your favourites to your library, and comment and vote to grow your community.
Illustration

You may also like

  • Morales II. - A múlt nem enged  ❕️B.E.F.E.J.E.Z.E.T.T.❕️
  • Közel
  • Örökké a tiéd!
  • Sötét örökség
  • Behálózva
  • Tiltott dobás
  • Barátság extrákkal? (Befejezett) ✔️
  • Deadly Attraction
  • A seggfej szobatárs
  • vissza a jégre

Azt hittem, az idő mindent elintéz majd. Hogy a nevek elkopnak, az arcok elhalványulnak, az emlékek pedig egyszer csak ködbe vesznek. Hogy ami egyszer összetört, az ott marad a múltban, ahova tartozik. Amaya nem így gondolta... Gyerekkorunk óta ismertük egymást. Ugyanazokon az utcákon futottunk, ugyanazokat a titkokat suttogtuk el a sötétben, és ugyanazok elől menekültünk. Testvérekként, barátként nőttünk fel... egészen addig, amíg több nem lett belőle. Valami, amit féltettem, őriztem, hogy el ne veszítsem, de ő máshogy döntött. Amint betöltötte a tizennyolcat, eltűnt. Elment, egyetlen szó nélkül. El sem búcsúzott. Nem hagyott üzenetet magyarázot, csak kilépett az életemből, mintha soha nem is létezett volna. Megtanultam együtt élni vele vagy legalábbis ezt hittem. Elfelejtettem a múltat. Falakat húztam magam köré, vastagabbakat, mint bármelyik páncél. Nem bízom és nem is kötődöm senkihez többé. Nem követem el még egyszer azt a hibát, hogy bárkit közel engedjek magamhoz. Mindegy miért van most itt, és az is, hogy miért tért vissza. Ezt az ajtót mélyen elzártam magamban, ami mögött még mindig ott áll a fiú, aki hitt. De azt az ajtót... soha többé nem nyitom ki. Amaya és Diego története a múltba tekint vissza. valaha ismerték, talán még szerették is egymást. Vajon van számukra még remény? Tarts velem és elmesélem! ‼️🔞Trágár szavakat és erotikus részeket tartalmaz!🔞‼️

More details
WpActionLinkContent Guidelines