MATCH

Werner Maya a Budapesti Corvinus Egyetem huszonegy éves levelezős hallgatója, de nem volt ez mindig így. Egy bő évvel ezelőtt még abból álltak a napjai, hogy bejárt az órákra, barátaival tengette a napjait, és barátjával az összeköltözést tervezgették.

Aztán jött valami.

Ami mindent megváltoztatott.

Maja száznyolcvan fokos fordulatot vett, háta mögött hagyott mindent, nem csak a barátaid, az exét, és az otthonát, de Magyarországot is.

És hogy most hogy telnek a napjai? Érdekesebben, az biztos. Új munkahely, új barátok, új nyelv, és új emberek. Egy éve már annak, hogy Barcelonában dolgozik, most pedig egy soha vissza nem térő lehetőség hullik a kezébe: csatlakozhat az FC Barcelona csapatához.

Egy ilyen ajánlaton pedig őszintén. Ki gondolkodna?

-----------

,,És elhangzott a három sípszó.

Minden porcikám remegett a boldogságtól. Egy kezemen nem tudom megszámolni, hány hasonló ünneplést néztem végig a tv-ből kiskoromban, de ez más volt.

Még a levegő is máshogy hatott, nem éreztem a stadion csípős esti hidegjét, nem hallottam a hangfalakból üvöltő zenét, és nem láttam a közönséget sem. Csak és kizárólag az engem körülvevő, emberi szavakkal nem leírható boldogságot éreztem, és a barátaimat, akik minden irányból körülölelve tomboltak, ugráltak, és ünnepeltek. Ezt nem lehet szavakkal leírni.

A kispad már rég a pályán állók felé rohant, Flick pedig az orrom előtt ugrált el teljes torkából üvöltve.

Egyszerűen hidegrázós volt.

Én pedig ekkor fordítottam a fejemet a másik irányba. Ketten álltak ott Pedrivel, egymást ölelve, én pedig gondolkodás nélkül indultam meg feléjük. Rohanás közben már Gavi is utolért, sőt, le is előzött (hagyjuk), így szemtanuja lehettem ahogy legjobb barátja nyakába ugrik.

Vigyorogva néztem a párosra, majd most már karnyújtásnyira álló férfira. Nem sűrűn