BLACK TRACE//Skz fanfiction

,,A világ tele van háborúkkal, amiket senki sem lát.
A legtöbben csak díszletek.
Mi vagyunk a végső jelenet."

Senki sem születik árnyékként.
De aki túl sokáig él a csendben, előbb-utóbb elkezd benne beszélgetni a sötéttel.

Az igazság?
Túl fényes ahhoz, hogy bele lehessen nézni.
A becsület csak egy illat, ami rég elpárolgott.
A törvény nem véd meg senkit.
Csak a penge, amit elég gyorsan rántasz.

Én vagyok Bang Chan.
Nappal egy birodalom arcát viselem - nyakkendő, mosoly, kulcsfontosságú döntések.
Éjszaka viszont én vagyok a végső csend.
Aki eltünteti a zajt. Az embert. A bűnt. A történetet.

Fixer vagyok - a takarító, a megmentő, az utolsó telefonhívás a pokol előtt.

A csapatom a legjobb a világon. Mindegyikük egy legenda - és egyikük sem létezik hivatalosan.

Mind más maszk mögé bújik - de a szemükben ugyanaz a néma, nyers túlélés ég.
Egy pékség, ahol hamis remény sül.
Egy táncstúdió, ahol mozdulat a manipuláció.
Egy galéria, ahol minden festmény mögött egy lehallgató van.
Egy zeneszerző, aki billentyűk helyett rendszerekbe tör be.
Egy nyomozó, aki nem kérdez, csak töröl.
Egy gyógyszerészhallgató, aki mosolyogva öl.
Egy edzőterem, ahol a véredet teszik tétre.
És én, aki mindannyiukat irányítom - miközben magam is darabokra hullok.

Mi hittük, hogy mi vagyunk a penge.
De valaki már régen belevágott a markolatba.
És most... egy nyom, amit sosem hagytunk hátra, mégis ott izzik a sarkunkban.
Egy kód. Egy program. Egy fekete folt az adatháló szövetén.
Lassan visszafejti mindazt, amit eltemettünk.
Fedőnevek. Hazugságok. Bűnök.
És végül... minket.

Valaki ismer minket, és nem kívülről jött. Köztünk jár. Egyikünk elárult.

Az igazi fegyver nem dördül el.
Az igazi árulás csendben fojt meg.

És ha rossz emberbe kapaszkodsz, amikor minden széthullik... akkor talán nem csak a küldetés bukik el.
Talán te magad is megszűnsz létezni.