The Broken Girl

A falak olyan szürkék, mint a gondolatai. Elodie már nem emlékszik, mikor kezdődött a csend, ami minden reggel visszahúzza az ágyba. A pszichiátria falai között az idő mintha nem létezne, vagy talán épp túl lassan telik, hogy bármit is érdemes legyen tenni. A napok egyformák, a gyógyszerek mindennapos rutinja, és a beszélgetések, amelyek mintha csak a levegőbe hullanának.

Elodie nem tudja, hol ér véget a fájdalom, és hol kezdődik az üresség. A terapeuta kedves, de távoli. A szavak, amelyeket mond, nem jutnak el hozzá, mint valami elhalványuló visszhangok. Ő csak csendet akar, egy pillanatra, amikor nem kell semmit sem érezni, sem gondolni. De talán ez a legnehezebb, amit kérhet.

"Elodie Brown" - mondja a terapeuta, de a neve mintha nem az övé lenne. Egy idegen valaki, aki már túl régen lépett ki a világából.

Content Warning!!!
Ez a könyv önkárosító viselkedést és öngyilkossági gondolatokat, illetve trágár szavakat tartalmazhat, kérlek ennek tudatában olvasd el!

FIGYELEM:
A történetben szereplő viselkedési formákat semmilyen körülmények között ne próbáld ki. A könyv nem útmutató, hanem figyelmeztetés!